Bejegyzés

Hullámok és rétegek

Az előző bejegyzésben bemutatott nagyteljesítményű táblás nyomtatóink után rátérünk az azokon előállított reklámanyagokra. Ebben a fejezetben a papír displayek alapanyagáról ejtünk szót.

A „nem tartós” kategória alapanyaga

A kihelyezések tervezésének egyik sarokköve az időtartam. A kommunikációs eszköz bevethető egy rövidebb, 3 hónapos kampány során is, míg más esetben minimum 1 éves időtartamot kell megfelelő, állandó minőségben bírnia. Előbbi esetén a „nem tartós” kategóriáról beszélünk, amiben jellemző alapanyagként a hullámkartonnal lesz dolgunk.

A hullámkarton jól ismert alapanyag. A mindennapi életben leginkább csomagolóanyagként, kartondobozok formájában találkozunk vele, de ugyanilyen gyakorisággal részt vesz a BTL reklámkommunikációban is, ahol sokféle funkció és megjelenési forma társul hozzá az egyszerű, méretre vágott táblától a nehezebb súlyú termékekkel megrakott displayekig.

Ahhoz, hogy a kihelyezés módjának, céljának megfelelő terméket kapjunk, első és legfontosabb szempont a helyes alapanyag választás.

Könnyen azonosíthatók

A hullámkartont a rétegei száma, azok típusa, valamint a felület minősége szerint osztályozzuk.

A rétegek számát tekintve megkülönböztetünk 3 rétegű, 5 rétegű és 7 rétegű hullámlemezt. 3 rétegűnek azt nevezzük, amely mindössze 1 hullámrétegből és az azt alul és felül fedő sík rétegből áll. Az 5 rétegű hullámlemez már 2 hullámrétegből és 3 sík fedőrétegből áll, a 7 rétegű lemezen pedig 3 hullámréteghez 4 réteg sík fedőelem tartozik.

A hullámok típusa szerint E~, vagy más néven mikrohullámot, B~, azaz B hullámot és C~, vagyis C hullámot különböztetünk meg. A háromféle elnevezés háromféle hullámméretet takar. Ahogy a neve is mutatja, a legkisebb a mikrohullám, majd hullámmagasságban követi a B, azt pedig a C. Mivel ezek standard méretek szerint készülnek, így hozzájuk viszonylag állandó anyagvastagságok társulnak. Az E~ jellemzően 2 mm vastag hullámkarton lemezt jelent, a B~ esetében pedig ez a vastagság több mint 3 mm.

Amikor 5 rétegű hullámkartonról beszélünk, akkor a fent részletezett három hullámtípus kombinációjából kialakított lemezt értjük. Ha tehát azt olvassuk egy specifikációban, hogy EB~, az 5 rétegű hullámkartont jelent, mely 1 réteg E és 1 réteg B hullámból áll.

A felület minőségét tekintve jellemzően kétféle kivitellel találkozunk: a barna színű és a fehér felülettel. Amennyiben a leírásban barna/barna paramétert olvasunk, úgy a lemez mindkét külső oldala natúr, barna színű, míg a fehér/fehér jelentése: mindkét oldala fehér.

A reklámiparban az E~ és az EB~ a leggyakoribb hullámkarton típusok, de nagyobb súlyú termékek kihelyezése esetén a BC~ sem ritka.

Melyiket válasszuk?

Az időtartam és a gyártandó mennyiség meghatározását követi a tervezés első lépcsője: az optimális alapanyagok kiválasztása. Ehhez az első kérdés mindig a kihelyezendő termékek súlya. Minél nehezebb az áru, annál vastagabb, erősebb kartonban kell gondolkodni. A konstrukciós tervezés a papír display gyártás legfontosabb része. Egy rossz alapanyag választással, egy rossz helyre tett hajlítási éllel az egész display elhibázható. Mindannyian láttunk már boltokban elszakadt, leomlott, megrogyott karton displayeket. Azok vesztét mind konstrukciós hiba és/vagy téves anyagválasztás okozta.

És ha már szóba került a hajlítási él: a tervező vezércsillaga a hullámirány. Ez az egyik kulcsa a megfelelő statikai kialakításnak, így display tervezésekor alapvető feladat a hullámirány szerint meghatározni az egyes display-elemek stancrajzát.

Jaj, így ne!

Áruházban, benzinkúton, gyógyszertárban, rendezvényen, az élet mindennapos helyszínein magánemberként is szakmai szemmel látunk, így, míg egy vásárló a displayen lévő terméket nézi, mi először magát a kihelyezést. Hétköznapi útjaink során pedig látunk időnként kevéssé előnyös megoldásokat.

A papír displayek témáját boncolgatva itt kell megemlíteni a könyvkötő lemezt, vagy szürkelemezt is, ami bizonyos dekorációs és csomagolási célokra remekül alkalmazható, mechanikai és fizikai tulajdonságai viszont displayek előállítására nem teszik alkalmassá. A könyvkötő lemez merev, nem hajlítható, törik, ha pedig nem megfelelő technológiával, vagy festékkel közvetlenül van megnyomtatva, a vágások mentén a festék le is pattoghat.

Nemrégiben egy ilyen szomorú példával találkoztunk. A könyvkötő lemez egy asztali display alakjába volt belekényszerítve, de jól láthatólag sem az anyag, sem a display nem érezte jól magát ebben a párosban. A vágási élek mentén a festék itt-ott lepattogott, a hajlított talp pedig a hajlításnak szánt él mentén kettétörve mutatta a papír szürke színű, belső szerkezetét, ami azért sem impozáns, mert a műanyag lemezek sima felületű, homogén élével ellentétben a szürkelemez élei szürkék és„szöszösek”.

A lehangoló látvány, ami sem a márkaimidzsnek, sem az értékesítésnek nem kedvez, elkerülhető, ha minden kihelyezéshez és dekorációhoz az arra alkalmas alapanyagok közül választunk.